„A Casino 1837-ik esztendei július 1-ső napján áll összve” — állapítja meg a Pozsonyi Casino első alapszabálya. Így ezt az időpontot kell megalapításunk dátumának tekinteni, bár az alakuló közgyűlést már 1836 nyarán megtartották s ezen úgy döntöttek, hogy a társulás 1837-ben „alapítassék és nyitassék meg véglegesen”.
A reformkorban termékeny talajra találtak gróf Széchenyi István szavai, hogy az angliai példát követve létesítsenek országszerte klubokat, kaszinókat. Pozsonyban is ennek nyomán vetődött föl a Casino alapításának gondolata. Az első alapszabály így határozta meg a megalakulás célját: „A Casino művelt férfijaiknak társalgás végetti egyesülése.” Hamarosan kibővülnek a célok. Egy későbbi alapszabály már a város hazafias érzelmű polgárságának egyesítéséről, a magyar nyelv ápolásáról és a nemzeti művelődési törekvések előmozdításáról beszél. Szerencsére rendelkezésünkre áll a félévszázados jubileum alkalmából Samarjay Károly (költő és ügyvéd) által írt kis könyv, valamint a százéves évfordulón elhangzott ünnepi beszéd (ennek szerzőjét sajnos nem ismerjük), így ezekből sokat megtudhatunk Casinónk múltjából. Innen tudjuk, hogy a tagok kezdettől közgyűléseken találkoztak. Vasárnaponként hangversenyeket tartottak, a játékteremben kártyáztak, tekeasztaloknál játszottak. Évente bált is rendeztek. 1887-ben már 4557 kötetes könyvtára volt a Casinónak, az olvasóteremben 40-50 bel- és külföldi újság állt a tagok rendelkezésére. Amikor megkezdődött a városban a magyar színjátszás térhódítása, a Casino állandó bérletet vett, s minden olyan mozgalomhoz csatlakozott, amelynek célja a magyar kultúra terjesztése volt. „… még azok is, kik a Casinóban csupán pihenést, szórakozást, játékot, valamely Xantippe előli menhelyet, gond- és búfeledést kerestek, a társadalmi érintkezés által többször besodortattak a tervezések s a haladás bűvös körébe, a nélkül, hogy észrevették volna” — írja az említett évfordulós megemlékezésben Samarjay Károly. Ez is tanúsítja, hogy a Casino egyre fontosabb szerepet játszott a város életében. Így sok gazdasági intézmény alapítása indult ki falai közül, elegendő a Pozsonyi Első Takarékpénztárt említeni, a régi Magyarország első lóvasútját a Pozsony – Nagyszombat – Szered vonalon, vagy a Malomvölgyi Társulást.
Hol működött a Casino? Megalapításához lökést adott, hogy Hollinger kávés fölajánlotta a kaszinóalapító polgároknak a Sétatér és a Ventur utca sarkán álló kávéház emeleti helyiségeit, amelyeket addig az országgyűlési képviselők használtak. Rövidesen a mai postahivatal helyén álló Szapáry-Wechtler féle házban béreltek helyiségeket. Nyolc év után a Lőrinc-kapu utca 1. szám alá kerültek, utána a főtér és a Halász-kapu utca sarkán lévő Jeszenák ház, majd a Hosszú utcában Lamberg gróf háza következett. Innen került a Casino 1874-ben a Hosszú utca 2. szám alá, a Pozsonyi Első Takarékbank épületébe, ahol megszűntéig, 1945-ig működött.
A történelem viharai nagy befolyással voltak a Casinóra. A szabadságharc és az utána következő események hatására több mint két évig szünetelt működése. Egészen 1864-ig rendezvényein császári biztosok vettek részt. Úgy, mint 1848 után az 1919 évi államfordulatot követően is hatósági fölszólításra módosítani kellett az alapszabályt. 1919 után még helyiségeinek egy részét is rekvirálták. De a második világháború végéig a hullámvölgyeket mindig a fölemelkedés, a tevékenység fellendülése követte. Így volt ez 1928-tól, ekkortól ismeretterjesztő és szórakoztató estéket kezdtek rendezni, és neves magyarországi szakembereket és írókat is meghívtak. Az 1937 utáni évekről sajnos nincsenek följegyzéseink. Annyit tudunk, hogy a második világháború éveiben is találkozgattak a tagok, s az utolsó közgyűlés valószínűleg 1944 márciusában volt. A jogfosztottság évei végleg véget vetettek a társulás életének. Ötvennégy évnek kellett eltelnie, hogy 1999. szeptember 9-én a régi Pozsonyi Casino Frideczky János jóvoltából föltámadjon, s új életet kezdjen.